Falerisztikai szakmai fórum és közösségi oldal

Bejelentkezés

Ha még nem tartozol a tagjaink közé, akkor regisztrálj!

Elfelejtett jelszavad helyett itt kérhetsz újat.

Ha a fentiekkel kapcsolatban bármi kérdésed van vagy problémád merül fel írj nekünk!

Közlemények

Rendőrségi karszalagok 1945-1946 - I. rész

Ebben a képekkel gazdagon illusztrált tanulmányban a szerző tudományos igénnyel és részletességgel dolgozza fel az 1944. december 21-ét követő két év rendőrségi karszalagjait. Munkájában helyet kaptak az újabb kutatások által beszerzett információk, anyagok, melyek részben pontosítják, részben pedig kiegészítik a témában korábban megjelent dolgozatokat.

Múzeumlátogatás Svájcban

Svájcban számos hadtörténeti témájú múzeumot találhat az érdeklődő. Az egyik ilyen létesítmény Kriensben, Luzern külvárosában működik. Mivel Luzern számos múzeummal és látnivalóval büszkélkedhet (többek között itt működik a svájci Közlekedési Múzeum, amely az ország leglátogatottabb múzeuma) a meglehetősen eldugott helyen működő Militärmuseumba jobbára csak az jut el, aki kifejezetten ilyen látnivalóra vágyik. Ám ez távolról sem jelenti azt, hogy ezt a múzeumot ne lenne érdemes meglátogatni.

Egy fegyvernem és egy fegyvernemi jelvény születése

A történelemből ismert, hogy amikor megjelenik egy új fegyver, szinte azonnal kifejlesztésre került az ellene való védekezés módszere és a fegyvert semlegesíteni rendeltetett eszköz is. A légi támadó eszközök megjelenésével szinte egy időben egy új fegyverfajta, a légvédelmi eszköz, majd később egy új fegyvernem, a légvédelem is megjelent. Egy új fegyvernem megjelenése pedig új fegyvernemi jelvényt feltételez ...

Hungarikum* a falerisztikában: a kisdíszítmény

A kitüntetés az egyéni bátorság, a dicsőség és a hű szolgálat szemmel látható jele, ezért, amióta léteznek, évszázadokon át eredetben viselték azokat. Hosszú ideig fel sem merült azok helyettesíthetőségének kérdése. A fejlődéssel és a ruházat változásával, a ruházatok funkciókhoz és tevékenységekhez való jobb igazodásával, elsősorban a kitüntetéseket legnagyobb számban viselőknél, a katonáknál jelentkezett a kitüntetések helyettesíthetőségének igénye. (*Hungarikum: ... különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző dolog, amelyről a magyarok ismertek a világban ... -Wikipédia)

Rendőresküvő 2003. május 24.

Egyik Tagtársunk nagyon kedves, személyes élményt osztott meg velünk. Aki nem ismeri a fegyveres testületek ezen hagyományát, annak különösen érdekes lesz e történetet elolvasni, a képeket nézni.

Egy "Lelkészi Érdemkereszt" két története

Ha a sokféle gyűjtés valamelyikére különösen igaz lehet, bizonyára a falerisztika az, amelynél egy-egy darab, akár egy emberi életet is szimbolizálhat. Sorsokat, küzdelmet, áldozatvállalást, szolgálatot. Igen, de egy idő után a kitüntetés és a tulajdonos elválik egymástól, amivel az érdem halványulni kezd vagy akár örökre homályba is vész, viszont a kitüntetés, mint tárgy, önálló életre kel. Örömteli, de ritka eset, amikor egy évszázad elteltével e két történet ismét találkozik, s újra egybeforr. Egy ilyen ritka esetet mesélek most el, az élő szemtanú hitelességével.

A kitüntetés, amely bejárta Tolnát, Baranyát ...

Talán e tanulmány címében szereplő régi mondás értelmezésével érdemes elkezdeni e kis kirándulásunkat. A "bejárta Tolnát, Baranyát" mondás könnyen megérthető, arra használják, aki sokat látott és sokfélét megtapasztalt, sok mindenen keresztülment. Anélkül, hogy tovább csigáznám a tisztelt olvasót, rögtön elárulom, hogy megítélésem szerint, ha ez a mondás valamely kitüntetésünkre teljes mértékben illik, az csakis az Osztrák Császári Ferenc József-rend lehet.

Mint két tojás?

Az 1945 utáni kitüntetéseink között van két olyan kitüntetés, melyek nagyon hasonlítanak egymásra. Egyazon korban keletkeztek, s bár mindkét kitüntetés érdemrend, vagyis a jobban megbecsült kitüntetések közé tartozik, az egyik az 1989-es kitüntetési rangsorban a negyedik, míg a másik a 33. helyen szerepelt.

Az "igazi" János vitéz

Kedves Tagtársak! Tudtátok, hogy János vitéz valós személy volt? Erről 2016 novemberében tett ráckevei kirándulásom során győződtünk meg párommal. „Jancsi” Piringer János néven Ráckevén született, apja korai halála után anyja férjhez ment nemes Horváth Jánoshoz, aki nevére vette a gyermeket. Mivel édesanyja is korán távozott az életből, az árva gyereket a mostohaapa rossz bánásmódja miatt nagybátyja vette magához, akinek volt egy Juliska nevű kislánya, együtt cseperedtek fel, s egymásba is szerettek ...