Okw megjegyzéséhez csatlakozom. A nevesített és az ismeretlen hősök kérdéséhez. Nyilván ez egy örök dilemma. Vannak néhányan, akiket kiemelnek a sokak közül és propaganda célok érdekében "hype"-olnak. Ez szerintem teljesen rendjén van. Akik meg nem kerülnek be ebbe a körbe, a sok ezer többi hős, ők szerintem nem háborognak ezen. Tudják jól, hogy miként működik ez. Csak mi, az utókor teszünk fel moralizáló kérdéseket. Ezek persze jogosak, csak éppen nem vezetnek sehova. Az egyes hősök kiemelése, példának állítása szükséges. A sok hasonló további történet kiemelése nem csak hogy nem lehetséges, de szerintem nem is nagyon jó gondolat: elhalványítaná a kiemelt hős üzenetét.

Szóval, itt van egy Nagy Háborús hős. Szintén közlegény. Egyetlen dolgot tudunk róla biztosan, hogy meghalt 1916 július 16-án. A figyelő őrs teljes személyzete és három orosz holtteste volt körülötte. Ebből született az egyedül is kitartó, halálosztó honvéd, aki majd maga is hősi halált hal az utolsó orosszal együtt. Vagy így volt, vagy nem, de ez kerekedett belőle, és a korabeli propaganda egyik kiemelt eseményévé vált. Még egy emléktábla is került a pótkeret épületének falára Budapesten a Rigó utcában. A tábori újság kezdő oldalát díszítette a plakett és a történet. 

Okw kérdése: ki emlékezik a többi hősre? Egyenként, név szerint senki. De mint hazáját védő magyar hősök csapatára annál többen. Nem sokan persze, 100 év előtti események kikopnak az emlékezetből. Ezért fontos ez az oldal, a Nagy Háború blog, vagy szerénységem által szerkesztett kappenabzeichen.hu honlap. Hogy az emlékek fennmaradjanak. Nem csak Rácz honvédé, hanem minden hősé.

M