Ha még nem tartozol a tagjaink közé, akkor regisztrálj!
Elfelejtett jelszavad helyett itt kérhetsz újat.
Ha a fentiekkel kapcsolatban bármi kérdésed van vagy problémád merül fel írj nekünk!
A határvadász alakulatok a második világháború éveiben határőrizeti és határbiztosítási feladatokat láttak el a Honvédség alárendeltségében. A háború végén, 1944 decemberében megalakult ideiglenes Nemzeti Kormány a honvédelmi miniszter hatáskörében tartotta a határőrizet kérdését, aki 1945. február 23-án rendelte el a határőrizet újbóli megszervezését.
Az 1916 augusztus 27-i román támadás felkészületlenül érte az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregét. A többszörös román túlerő lassú előrenyomulását a Maros mentén sikerült megállítani, majd német és osztrák-magyar erősítések átvezénylésével szeptemberben sikerült kiűzni a betolakodókat Magyarországról. Decemberre elesett a román főváros, Románia december 9-én fegyverszünetet kötött.
A címbeni elismerés a bányászatban dolgozók kitüntetéséről szóló 1053/1956. (VI. 10.) Minisztertanácsi határozattal alapíttatott. E rendelkezésén keresztül a Minisztertanács kitüntetni kívánta azokat a bányászati dolgozókat, akik meghatározott időn keresztül megszakítás nélkül jól és fegyelmezett munkával vették ki részüket a szocializmus építéséből.
A Rothe cég, az egyik legprominensebb monarchiabeli kitüntetés-készítő ékszerész cég volt. A szakma nagy túlélőjének is nevezhetjük a céget, amihez a Rothe cég működésének 150 éve adhat jogos alapot. Elég legyen egyetlen adatot idézni. A korabeli osztrák cégbírósági bejegyzések szerint 1872 és 1922 közötti 50 év alatt csak Bécsben 2.400 ékszerész vagy ékszerész cég kapott működési engedélyt.
„A hadsereg vezetőségének kötelességei közé tartozik az is, hogy az első sorban az életnek, azután esetleg a hadseregnek vagy az államnak megmentse azokat, kik a csatákban és ütközetekben megsebesültek, vagy akik a hadi fáradalmak következtében megbetegedtek és kimerültek.”
Létezik néhány olyan területe a falerisztikának, amely első ránézésre, de néha a másodikra vagy a sokadikra is, áttekinthetetlen és minden rendszert nélkülöző összevisszaságnak tűnik. A látszat ez, aligha tagadható, és szinte valamennyi történelmi korból tudunk ilyen példákat mondani. Az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből ilyenek a sapkajelvények, de ilyeneknek tekinthetjük a „kiváló dolgozó” kitüntető jelvényeket is egy későbbi korból. Ami viszont aligha vonható kétségbe, hogy a képzeletbeli első helyre a törzsgárda jelvények pályázhatnának a legnagyobb sikerrel.
Egy- egy politikai rendszer leváltását követi a korábbi éra kitüntetéseinek a lecserélése is. Nem volt ez másképp a Monarchiát felváltó Horthy, majd az azt követő Tildy-korszakkal sem, de a sort lehet folytatni a Rákosi-korszakon keresztül és a Kádár-rendszerrel is. Ha jól számolunk, akkor a XX. században ötször változott a kitüntetési rendszerünk. Ezek közül legszignifikánsabb volt a kommunizmus „érkezése”, ahol a korábbi hagyományos magyar szimbólumokat száműzték, majd ennek a „távozása”, ahol (többé-kevésbé) visszatértek a korábbi jelképeink.
A Szociális Missziótársulat története keletkezésétől napjainkig. Sok érdekesség és sok szép jelvény.
"Végül pedig: erősödjetek meg az Úrban és az ő hatalmas erejében. Öltsétek magatokra Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög mesterkedéseivel szemben. Éppen ezért vegyétek fel Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, és mindent leküzdve megállhassatok. Álljatok meg tehát, felövezve derekatokat igazságszeretettel, és magatokra öltve a megigazulás páncélját, sarut húzva lábatokra, készen a békesség evangéliuma hirdetésére. Vegyétek fel mindezekhez a hit pajzsát, amellyel kiolthatjátok a gonosznak minden tüzes nyilát. Vegyétek fel az üdvösség sisakját is, és a Lélek kardját, amely Isten beszéde." /Ef 6, 10-17/
