Falerisztikai szakmai fórum és közösségi oldal

Bejelentkezés

Ha még nem tartozol a tagjaink közé, akkor regisztrálj!

Elfelejtett jelszavad helyett itt kérhetsz újat.

Ha a fentiekkel kapcsolatban bármi kérdésed van vagy problémád merül fel írj nekünk!

Zászlók és jelképek (10 kép)

Kiválló Raj és Élenjáró Osztály zászló

Tisztelt Tagtársak,

Van esetleg információja a képen látható zászlókról valakinek? Tapasztalatom szerint nem az MN-ben használt változat, esetleg BM vagy Munkásőrség lehet?

Az Élenjáró raj zászló mérete:175x265 mm

Az Élenjáró osztály mérete:245x380 mm

Magyarország külön czimere, Magyar Korona országainak egyesitett czimere 1896

Magyarország külön (kis) czimere.

Hasitott, vagyis egy függélyes vonallal ketté osztott pajzs, jobbról nyolcz vörös-ezüst, tehát vörössel kezdődő, ezüsttel végződő pólya, balról vörös mezőben hármas zöld halmon álló nyilt arany koronából kiemelkedő kettős ezüst kereszt. A hármas halom heraldikailag van stylizálva, tehát nem a halom természetes, alakját adja vissza. A három halom közül a két szélső egyforma magasságú, a középső kiemelkedő, hatalmasabb, s ezen foglal helyet az öt — három nagyobb, két kisebb — águ koronából kiemelkedő román izlésü, úgynevezett talpaskereszt, melynek végei nem hirtelen, hanem lassú átmenetben szélesbednek.

A pajzs felett a magyar szent korona, melynek hű rajzát Ipolyi Arnoldnak a magyar tudományos akadémia által kiadott ily czimű műve : „A magyar szent korona és a koronázási jelvények története és műleírása, Budapest 1886" rajzaiban és mellékleteiben birjuk.

Czimertartó : két lebegő angyal. Ruhájuk fehér, bő, redős. Helyzetük közép az állás és lebegés közt. Hajuk körülbelül vállig ér és sötét-szőke vagy világos barna. Typusok : serdülő ifjú és sohasem nő.

Magyar Korona országainak egyesitett (közép) czimere.

Áll egy nagyobb, külső pajzsból, melynek közepét egy kisebb belső pajzs fedi.

A középpajzsot Magyarország külön czimere foglalja el. Hasitott, vagyis egy függélyes vonallal ketté osztott pajzs; jobbról nyolcz vörös-ezüst, tehát vörössel kezdődő, ezüsttel végződő pólya, balról vörös mezőben hármas zöld halmon álló nyilt arany koronából kiemelkedő kettős ezüst kereszt. A hármas halom heraldikailag van stylizálva, tehát nem a halom természetes alakját adja vissza. A három halom közül a két szélső egyforma magasságú, a középső kiemelkedő, hatalmasabb s ezen foglal helyet az öt — három nagyobb és két kisebb — águ koronából k i emelkedő román izlésü, úgynevezett talpaskereszt, melynek végei nem hirtelen, hanem lassú átmenetben szélesbednek.

A külső pajzs négy mezőre osztatik.

Ezeknek elsejében Dalmátia czimere: három koronás arany, tehát vörös száj és nyelv nélkül való leopárdfej — kettő fent, egy lent — kék mezőben.

A másodikban Horvátországé: ezüsttel és vörössel huszonötször koczkázott pajzs, ugy hogy az első koczka ezüst, a második vörös és igy tovább öt-öt koczka egy sorban, mig az ötödik sorban a huszonötödik ezüst koczkával végződik.

A harmadikban Szlavónia czimere: a kék pajzsot átszelő két ezüst habos pólya, melyek közt vörös mezőben természetes szinü nyest jobbra fut ; a felső kék mezőben hatágú arany csillag.

A negyedikben Erdély czimere: vörös pólyával vágott pajzs, a felső kék mezőben arany csőrü, vörös nyelvű, jobbra néző, emelkedő sas. A sas szine fekete; jobbról tőle arany nap, balról megújuló ezüst hold ( Q)), az alsó arany mezőben hót (fenn négy, alant három) vörös háromormu vár. A várat ormós bástya ésabból kiemelkedő, két lőréssel ellátott háromormu torony képezi; a váron nyilt kapu látszik.

A harmadik és negyedik közé alulról beékelt mezőben Fiume czimere látható; vörös mezőben kék bélésű és szalagos herczegi korona alatt álló fekete, balra néző kétfejű sas, kiterjesztett szárnyakkal, vörös nyelvekkel ; a sas jobb lába sziklán áll, bal lábát pedig a sziklán fekvő hosszúkás, szájával balra fordult, barna korsón tartja, melyből bőven ömlik a viz, a sziklát balról nagy bőségben mosó folyóba.

Az elősorolt részekből egyesitett czimer felett a magyar szent korona, melynek hü rajzát Ipolyi Arnoldnak, a magyar tudományos akadémia által kiadott ily czimü müve: „A magyar szent korona és a koronázási jelvények története és müleirása, Budapest, 1886" rajzaiban és mellékleteiben birjuk.

Pajzstartó : két lebegő angyal. Ruhájuk fehér, bő, redős. Helyzetük közép, az állás és lebegés közt. Hajuk körülbelül vállig ér és sötét-szőke, vagy világos-barna. Typusuk : serdülő ifjú és sohasem nő.