Mai "veterán jármű" piaci szerzeményem.

Segítséget kérnék ennek a zubbonynak a beazonosításába.Talán tűzoltó lehet? Munkám során egy pincében találtam ezt a zubbonyt.Nem a gyűjtési területem, de azért elhoztam mert kidobta volna a tulaj.

Zubbonycsere a bábún. A naptár a régi! :)

Kalandos úton került hozzám ez a kincstári állapotú zubbony. Teljesen ép, gyönyörű állapotban van. Sajnos nevesíteni nem tudom. Mivel a szabócimke eredetinek tűnik és van szegedi kötődésem, próbáltam keresgélni, de nem találtam információt a készítőjéről sem. Sebaj,végre ismét itthon a törzsőrmester úr zubbonya. 

A monarchia időszakába tett kis kalandozásom eredménye ez a tisztviselői zubbony. A Justizwachkorps, tkp. az (adott időszakban még szélesebb feladatkörrel rendelkező) büntetés-végrehajtás egy képviselőjéé volt.

A sajátosságai:

- az alapszín a fekete, két aranyozott, kétfejű sasos gombsorral

- az ujjak végén és a galléron lila bársony fut körbe

- a "rendfokozati" jelzés nem csillag, hanem egy darab fémszállal hímzett rózsácska (VII. rangosztály)

- a paszomány a rózsácska alatt nem a z egyenes vonalú cikkcakk-mintás, hanem a hullámos tisztviselői

Kívül-belül nagyon szép állapotú és minőségű darab, olyan anyagokból, amit bármilyen jelenlegi ruházati termék alapjaként is elfogadnék.

(Azt nem tudom, hogy az 1889-es, vagy az 1911-es szabályozás szerinti kivitel, még kutakodom e körben.)

Egy nagyon érdekes szettet szeretnék a tagtársaknak bemutatni.

Nagyon kedves ismerősöm családi darabjáról van szó. A zubbony nevesített, ha a család hozzájárul, megosztom a teljes történetet.

Még nem került elő minden, a szalagsávsorból hiányzik vagy 5 szalagsáv, de szerintem ígyis elég ritka és értékes darab!

A pantalló és a babmérő is ugyanazon személyé volt.

Először tüzér volt, majd átkerült a csapatcsendőrökhöz.

A legújabb, ezúttal kissé viseltes szerzeményeim ismét az USÁból találtak haza kalandos úton.

A zubbony kifejezetten lila posztó hajtókával rendelkezik, a köpeny elvileg azonos forrásból van. Utóbbi nem a megszokott színekkel bír, finom, de kicsit zöldebb a posztó (majd látjátok). "Vájtszeműek" összehasonlíthatják a színeket ezzel, érdekelnek a vélemények.

Szürke színű, ujjatlan, búzavirágkék parolinnal, rajta koronás arany gombok. A jobb oldali parolinon 1945-ös átalakítás nyomai (puskajelvény lyukak). 1936-os rendszeresítésű, kiváló állapotban, rendkívüli ritkaság. További információ: Signum Laudis Fórum, forrásanyagok könyvtár: 123.000-1936 BM rendelet egyenruházat és felszerelési szabályzat.

"A legénység ruházata: kék huszáratilla, hasonló csizmanadrág vörös-fehér zsinórral, kék mente hasonló zsinórzattal és fekete prémmel, könnyű lovassági kard, vörös-fehér kardszíj és kötő, szürke pantalló, zsávolynadrág, zubbony (sötétkék posztó), gyalogsági szürke köpeny, kaucsuköpeny, honvéd gyalogsági kék csákó a város címerével, sötétkék sapka ezüst-vörös zsinórral és rózsával, T. V. betűkkel, éjjel forgópisztoly. A legénység ruházata elég csinos, de inkább hajdús, mint rendőri.A rendőrbiztos ruházata – ki azt kötelezőleg hordja – épp olyan, mint a m. kir. budapesti államrendőrség fogalmazói szakmájú hivatalnokoké, a rendőrkapitányé – ki azt hordani nem köteles – szintén olyan, csakhogy lovassági kardot hord."

Képforrás és idézet: A Közbiztonság almanachja az 1910. évre. 268. p.

A vidéki Magyarország rendőregyenruháit az 1919-es összállamosításig nem egységesítették, így azok elég színes képet mutattak. A legtöbb helyen természetesen a fővárosi rendőrség ruházata szolgált zsinórmértékül, máshol azonban a hagyományokhoz való ragaszkodás volt a jellemző.

"Székesfehérváron [...] csak a rendőrlegénység viselhet egyenruhát. [...] a tárgyalás alá kerülő rendőrségi szervezési és szolgálati-, úgy a városi szervezési szabályzat rendelkezései szerint [...] a rendőrtisztek részére, budapesti minta szerinti egyenruháról is gondoskodik. A rendőrök is budapesti mintára lesznek felszerelve, mert bizony a hajdu viseletnek az ideje már lejárt."

Képforrás: A Közbiztonság almanachja az 1910. évre

Idézet: Közbiztonság (Rendőri Lapok), 1908. március 1. 109. p.