Pusztaföldvár 1884.11.04.-én született. Protestáns lelkész.

1907-ben Rákospalotán kezdte meg lelkészi szolgálatát.A Tanácsköztársaság alatt a helyi direktórium elnökévé választják, ezért a proletárdiktatúra bukása után,  négy hétig fegyházban volt.  Az evangélikus egyházi bíróság ítélete  alapján, 1922-ben hivatalából elbocsátották és lelkészi hivatását nem gyakorolhatta tovább. Ezután Budapesten a lipótvárosi takarékpénztárban dolgozott pénztárosként. A baloldali értelmiség tagjaként fölemelte a szavát a  Sallai- Fürst ügyben, ezért 400 pengő pénzbírságra ítélték. 1945-től a Népgondozó Hivatalban, majd a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott. 1948. május1-jén a párt" hívó szavára" a Határőr Főparancsnoksághoz került, mint protestáns tábori lelkész. 1948. szeptember 1-jén  a HM Protestáns Tábori Püspökség állományába került, majd 1949. június 15-én püspökké avatták és átvette a Protestáns Tábori Püspökség irányítását. 1951-ben megszüntették a tábori püspökségeket,  így 1952. március 1-jén a Hadtörténeti Levéltárba helyezték. 1953 decemberétől a Hadtörténeti Intézet előadójaként tevékenykedett. 1955. november 4-én került nyugállományba. 1965. július 18-án hunyt el Budapesten.  Forrás: Maruzs Roland: Tábornoki kar 1945-1956.