A hétvégi találkozón kérdésként merült fel Gabesz előadása során a 13-as huszár jelvényen látható korona eredete. Ennek kapcsán végeztem némi háttérkutatást a címer elemeit illetően.

A címer – amely megegyezik az 1279-1876. között szakaszosan fennállt Jászkun Kerület (más néven Hármas Kerület) részére 1746.03.19-én Mária Terézia által adományozott, 1876-ig hivatalos címerrel - egyes alkotóelemei az idők során többféle kombinációban álltak használatban. A jelvény egyes elemeinek az alábbi megfejtését találtam. A pajzs alsó része kék mezőben egy fehér lovon ülő vitézt ábrázol, jobb kezében a Lehel kürttel, bal kezében pedig egy védőpajzzsal ábrázol. Ez a vitéz feje felett lévő három folyó a Jász-Nagykun-Szolnok megye három folyóját, a Tiszát, Zagyvát, és a Köröst jelenti. A vitéz a hajdani jászkun kerület jászsági részeinek szimbóluma. A kürtős jász lovas szerepeltetése a hősi múlt, a jász (jászkun) sajátos (kollektív nemesi) jogállás kifejezése, a közvetlenül az 1876. évi megyei címer pajzsára helyezett ötlombú koronával együtt. A felső részben a heraldikai jobb oldalon a volt Jászkun Kerületek címeréből álló fekete oroszlán, felette félholddal és csillaggal látható, amely 1725-től szimbolizálja a Nagykunságot. A bal oldalon látható gyalogos katona a Kiskunság jelképe 1746-tól. Középen a Pálffy-címer okozta a legtöbb fejtörést. A címer egyébként megegyezik a Pálffyakkal valószínűleg rokonságban álló Bakócz családéval. Az említett 1746-os címerben történő szerepeltetésének megértéséhez kissé bele kell tekintenünk a Jászkun Kerület történetébe. A török hódoltságot követően az eladósodott I. Lipót 1702. március 22-én heves tiltakozások ellenére, 85 négyszögmérföldnyi területükkel együtt eladta őket 500.000 forintért a gazdag német lovagrendnek. Ez – a jogállásukra mindig olya büszke kis- és nagykunoknak, jászoknak talán a legfájóbb seb volt. Gróf Pálffy Miklós nádor közbejárására 1731-ben a pesti rokkant katonák kórháza váltotta magához a Hármas Kerületet mint zálogot. 1745. május 6-án Mária Terézia aláírta a redemptióról szóló diplomát, amely visszaállította a szabad jászok és kunok örökös kiváltságait, azaz a szabad tisztviselő- és lelkészválasztást, a pallosjogot, a révtől, vámoktól és a földesúri szolgáltatásoktól való mentességet. Az erről aláírt aláírt diplomát gróf Pálffy János nádor (az említett Pálffy Miklós testvére) 1745. május 24-én Királyfalván kihirdette, majd július 12-én Jászberényben a Jászkun Kerület közgyűlése elé terjesztették.

Tehát a Pálffy család két tagja is fontos szerepet játszott abban, hogy a Hármas Kerület megszabadult a német lovagrend uralma alól. (Mellesleg Gróf Pálffy Miklós nádor a kunok bírája és a kunok kapitánya, míg gróf Pálffy János a kunok bírája címeket is viselte.) Címerük szerepeltetése valószínűleg ennek állít emléket.