Sas, de egyfejű
Természetvédelemmel kapcsolatos bejegyzésből ornitológiai sorozat lett, azt folytatnám itt egy sassal.
Nem lepődünk meg, hogy a Nagy Háború sapkajelvényein cinkét és rigót nem találunk. De a sas sem gyakori! Mármint, az egyfejű. A kétfejű sas értelmezése világos: osztrák címerállat. Ugyanolyan sűrűn fordul elő, mint az oroszok ábrázolásához használt medve. Az egyfejű viszont ritkaság.
A sas az oroszlánnal együtt a legyőzhetetlenséget, erőt ábrázolja. Természetesen előfordul mindkettő a sapkajelvényeken. Némelyik ábrázolás egészen élethű, mint ez a 46-os jelvényen ülő is. Azért is különleges, mert nem bontogatja a szárnyát, repül vagy viaskodik kígyóval, medvével, ahogyan a sasok szoktak. Csak ül és figyel. Őrködik a Fajti Hrib dombjai fölött. Ha moccanna az ellenség, biztos nagy, lassú szárnycsapásokkal repülne a helyszínre rendet tenni. Karmai között a kígyó már nem él.
M