Ifj. Szőri(Szőry) József, a Bocskai István Magyar Királyi Reáliskola VI. évfolyamos növendéke, aki életmentésért kapta meg a Magyar Bronz Érdemérmet 1929-ben.

A másik kitüntetése a kard és sisak nélküli Magyar Háborús Emlékérem, ugyanis hadiárva volt. 

Édesapja Szőri József szegedi ügyvéd és festőművész 1914. október 1-án halt hősi halált az Uzsoki-szorosban, mint az 5. népfölkelő gyalogezred hadnagya. 

Ő maga katonatiszt lett, 1937-ban avatták tüzér hadnaggyá a Ludovikán. 

1944 december 7-én, tüzér századosként halt hősi halált Halmajon, tüzérségi találat következtében, Felsődobszán temették el. 

Érdekesség, hogy a sematizmusban egyik itt viselt kitüntetése sem szerepel. 

Üdvözlök minden kedves csoporttársat!

Nem régiben elkészült a dédapám, Inokai Géza gyalogos százados emlékfala. A rekonstruált kitüntetés sorával és hagyatéki darabjaival + egy két vásárolt darabbal. A munkám még koránt sem végeztetett, de a fal lényegében elkészült.

Az itt bemutatott levelekkel egészíteném ki, az 1. részben indított, édesanyám pályája bemutatását. Ahogy én látom, majd 100 évvel ezelőtt, az állások elnyerésének is megvoltak a maguk kijárt útjai!

Hát, persze a nagyapám, Bartal Alajos az Esztergomi Érseki Tanítóképezde Igazgatójaként ismert volt a hazai oktatási területen. 26 tannéven keresztül bocsátotta útjukra a leendő tanítókat, tanítónőket.

Szeptember van, iskola kezdés ideje. Hagyományosan, ezekben a napokban nyílnak a kapuk azokon az épületeken, melyekben a "tudást" mérik a kisebb-nagyobb nebulók, tanítványok, vagy hallgatók részére! (életkor szerinti megnevezések).

Erre a szeptemberi napra készülnek az oktatási intézmények. A legfontosabb, hogy a tanítói, tanári, oktatói álláshelyek mindegyikét olyan személy foglalja el, akinek arra tudása, jogosultsága, kinevezése rendben van. A bérét is megállapították.

Esküt kell tenni, a tanári kódex szerinti elvárások megtartására.

Édesanyám: született Bartal Györgyike tanárként megélt pályája részleteit szeretném ismertetni.

Köszönöm, a figyelmeteket kedves Tagtársak!

2020.07.28. án forró nyári napon, csatolt fájl-ként kaptam ennek a számomra méltatlanul fagyos hangulatot megörökítő fotó képét. Rendkívül sok kérdést indukál az agyamban... egyetlen megjegyzés volt: 1936.

Tisztelettel fordulnék bölcs Tagtársaimhoz, legyenek szívesek minél több információval ellátni a fotográfiával kapcsolatban! Kérem, különösen koncentráljunk a fiatalemberre! Őt szeretném azonosítani.....

(megjegyzés: a műterem Esztergomban volt, ahol a fotográfia készült.)

Köszönöm

Illetve a vége: Deutsch Rudolf nyugállományú őrnagy gyászjelentése 1907-ből. Az 52. közös gyalogezredben szolgált. 

Szerintem nem nagyon van ember, aki ne hallott volna Tom Moore-ról, a brit hadsereg nyugállományú századosról, aki 100 évesen jelentős összeget gyűjtött össze a brit egészségügyi szolgálatnak.

Erre való tekintettel II. Erzsébet mondjuk így: "ezredesi címmel és jelleggel" ruházta fel Moore-t, és most soron kívül lovaggá is fogja ütni. 

Viszont nem kifejezetten ebből az okból tettem fel a képét, hanem egy kis kitüntetéses érdekesség miatt.

Ez a hazai médiába már nem szivárgott át, viszont úgy gondolom, minden kitüntetések iránt érdeklődő embert jóérzéssel tölt el.

Nevezetesen: az öregúr minden képén viseli a II. világháborúban szerzett kitüntetéseit, valamint az ezrede jelvényével díszített zakót. Az viszont feltűnő, hogy a kitüntetései sorából a Defence Medal hiányzik, mivel ez az idők folyamán elveszett.

Ezredesi kinevezése alkalmából megajándékozták egy új Defence Medallal. Hogy a kitüntetés hiánya valamelyik illetékesnek tűnt-e fel, vagy az öregúr maga jelezte, az sajnos nem derült ki. 

https://en.wikipedia.org/wiki/Defence_Medal_(United_Kingdom)

A címképen egykori alakulata,  a Yorkshire Regiment emlékérme a Yorkshire Regiment Medal látható, amit szintén megkapott.

A Győri Közlöny 1867-es évfolyamában jelent meg ez a közlemény.

Hogy valóban megkapta-e arról nem tudok nyilatkozni.

Pántz Nándor

A közös hadsereg sematizmusát böngészve lettem figyelmes egy különös életútra:

Heinrich Porges altábornagy 1853-ban született, katonai pályáját 1871-ben kezdte vártüzér hadnagyként. Már ebben a rendfokozatban a vezérkarhoz vezényelték, 1876-tól. 

Teljes pályáját nem részletezve, 1899-től vezérőrnagy, 1904-től altábornagy.

Utolsó beosztásai: 6. vártüzér-ezred parancsnok, erődítési igazgató Przemyslben,végül a zágrábi hadtestparancsnoknál beosztott tábornok. 1906-ban nyugdíj. 

35 éves katonai pályafutás alatt csak a III. osztályú Tiszti Szolgálati Jelet és a Jubileumi Érmet kapta meg, illetve nyugállományba vonulása alkalmából egy Signum Laudist(!).

A magánéletben viszont nem lehetett sikertelen, ugyanis nyugdíjas napjait Nizzában, majd Monacoban tengette, utóbbit ebben az épületben:

https://goo.gl/maps/xsQafqEzf4yeT3HH9

1916-ban hunyt el.

A Minisztertanács 1973. évben a 1016/1973.( , melyVI. 2.) rendeletében díjat alapított, melyet "Eötvös Lóránd Díjnak" nevezett el.

"A kiemelkedő ipari, mezőgazdasági, és közlekedési területek alkotó,irányító, szervező tevékenységek elismerésére szolgál."

Évente április 4. alkalmából 35 fő volt a maximálisan odaítélhető díjazott.

1991.évben  az akkori Ipari és Kereskedelmi Miniszter 24/1991.(VII.23.) rendeletében újra alapította. 

"Évente, a Magyar Műszaki Értelmiség Napján adható át, 25 fő díjazott számára.

A díjjal oklevél, bronz dombormű-érem, pénzjutalom jár"