A 85-ös gyalogezred, a "Manilowa ezred" Bereg és Máramaros vármegyékből kapta a legénységét. 1915 decemberében a Kárpátokban a Manilowa hegyért vívott harcokban nagy veszteségeket szenvedtek el, de az orosz betörést megállították. 

A jelvény alsó részén a két vármegye címere látható. A 85-ös szám azért van zöld mezőben, mert ez volt az ezred hajtókaszíne. A Monarchia közös gyalogezredeinek egyenruházatát a gyalogezredekre egyedül jellemző színekkel egymástól megkülönböztették. 

102 közös gyalogezred volt a békeidőben. Ezek közel felét a Magyar Királyság terültén állították fel. Ők zsinórdíszes, ú.n. magyar nadrágot hordtak. Következő megkülönböztető jel volt a hajtókaszín, de ebből nem volt 50 árnyalat (mint a szürkéből :-))), csak huszonegynehány. Így még a köpenygombok színével is variálni kellett: volt ezüst és arany színű gomb. Így tehát például a fekete gallérhajtóka szín mellett sárga gomb és magyar nadrág a 26. esztergomi gyalogezred egyenruhája volt. Ugyanez ezüst gombbal a kecskeméti 38-as ezred. A két osztrák ezred az 58-as és a 14-es volt. Ennek a négy gyalogezrednek volt fekete gallérhajtókája. A 85-ös ezred színe az almazöld volt sárga gombokkal.

Más fegyvernemeknél az ezredeket nem különböztette meg eltérő hajtókaszín. A honvéd gyalogezredek színe a kék volt. Mind a 32 békeidőben felállított ezred ezt a színt hordta. Az osztrák honvédek, a Landwehr zöld hajtókát kapott. A tüzérezredek pirosat, és így tovább.

A gallér hajtóka színe sok ezredjelvényen megjelenik. A huszárezredeknek a csákója volt jórészt eltérő színű. Ezért a huszárezredek jelvényeiben alapszínként sokszor a csákó színe látható.

Érdekesség még, hogy a hajtókaszín az ezredhez tartozás fontos kifejezője, szimbóluma volt. A 101-es békéscsabai ezredet a sárga hajtókaszínről "sárgarigó ezred"-nek keresztelték el. A háború vége felé a hajtóka színt már nem a teljes galléron viselték, hanem csak egy keskeny sávon a rangjelzések és fegyvernemi jelvények mögött. 

Okw megjegyzéséhez csatlakozom. A nevesített és az ismeretlen hősök kérdéséhez. Nyilván ez egy örök dilemma. Vannak néhányan, akiket kiemelnek a sokak közül és propaganda célok érdekében "hype"-olnak. Ez szerintem teljesen rendjén van. Akik meg nem kerülnek be ebbe a körbe, a sok ezer többi hős, ők szerintem nem háborognak ezen. Tudják jól, hogy miként működik ez. Csak mi, az utókor teszünk fel moralizáló kérdéseket. Ezek persze jogosak, csak éppen nem vezetnek sehova. Az egyes hősök kiemelése, példának állítása szükséges. A sok hasonló további történet kiemelése nem csak hogy nem lehetséges, de szerintem nem is nagyon jó gondolat: elhalványítaná a kiemelt hős üzenetét.

Szóval, itt van egy Nagy Háborús hős. Szintén közlegény. Egyetlen dolgot tudunk róla biztosan, hogy meghalt 1916 július 16-án. A figyelő őrs teljes személyzete és három orosz holtteste volt körülötte. Ebből született az egyedül is kitartó, halálosztó honvéd, aki majd maga is hősi halált hal az utolsó orosszal együtt. Vagy így volt, vagy nem, de ez kerekedett belőle, és a korabeli propaganda egyik kiemelt eseményévé vált. Még egy emléktábla is került a pótkeret épületének falára Budapesten a Rigó utcában. A tábori újság kezdő oldalát díszítette a plakett és a történet. 

Okw kérdése: ki emlékezik a többi hősre? Egyenként, név szerint senki. De mint hazáját védő magyar hősök csapatára annál többen. Nem sokan persze, 100 év előtti események kikopnak az emlékezetből. Ezért fontos ez az oldal, a Nagy Háború blog, vagy szerénységem által szerkesztett kappenabzeichen.hu honlap. Hogy az emlékek fennmaradjanak. Nem csak Rácz honvédé, hanem minden hősé.

M

Kedves elfoglaltságom, hogy a sapkajelvényeken látható épületeket vagy tájakat megpróbálom megkeresni a neten. Vagy egykori képeslapokon találok rájuk, vagy pedig mai digitalizált fotókon, esetleg a gugli valamilyen alkalmazásában. 

Sok sapkajelvényen van ilyen ábrázolás, és nagy részük eléggé nyilvánvaló, ma is ismert épület vagy táj. De vannak talányosabbak is. A "Brcko" hadikórház is ilyen. Már eleve nem világos a név, hiszen Brcko boszniai város, miért arról neveznek el egy kórházat Belgrádban? Na, ezt azóta sem tudom. 

De a kórházról készült képeslap megvan. Azon is ez a név szerepel. Sőt, sikerült fellelnem az épület mai képét is a neten. Ma is kórház, Belgrád Vracar városrészében. Közvetlenül a Nagy Háború előtt épült. Ez volt az első korszerű kórház Belgrádban és egész Szerbiában. Valami olyasmi lehetett, mint a Szent János Kórház annak idején Budapesten. Persze, ma már reménytelenül elavult ez a pavillonos koncepció. De 100 éve még ez volt korszerű.

Itt a mai kép. Szinte semmit sem változott 100 év alatt. Félek, hogy a szolgáltatások sem sokat, ahogy azt a mi öregecske kórházainkban tapasztaljuk...

M

Hazatért. Ez az 1. lovashadosztály lovas-századának a jelvénye. Mifene? Miért ne lennének lovasok egy lovas hadosztályban??

Kis nyomozás:

A jelvényen 1 KD szerepel. 1917 nyarától volt használatban a KD elnevezés (Kavalleriedivision), előtte KTD volt (Kavallerietruppendivision). Szóval, kései jelvény.

Azért az eléggé közismert, hogy szegény huszárokat levették a lovakról, és lövészárkokba kényszerültek, gyakorlatilag már 1915 tavaszán. Vagyis többnyire lövészként alkalmazták őket. Néha ez egészen különös alkalmazkodást igényelt tőlük. Például a kardokat lerövidítették, hogy inkább szurony-szerűek legyenek: nem volt hely a lovasság fegyvereinek az árkokban.

Már 1916-ban átszervezték a lovasságot, és az állománynak nagyjából felét lovas lövész osztályokba irányították. Ők gyakorlatilag gyalogságként működtek. A felszerelésüket is a gyalogságnak megfelelően megváltoztatták. 

1917-ben jött az újabb átszervezés: ekkor már végleg föladták a gondolatot, hogy nagyobb lovas egységeket vessenek be. Az egyben tartott 7 lovashadosztályt a gyaloghadosztályok mintájára szervezték át. Ezek mellett is volt egy-egy lovas század, amely hírvivő futár feladatot látott el. Ugyanígy, a lovas hadosztályoknál is egy századnyi lovasságot hagytak meg. 

El lehet képzelni azt az örömöt, amit az a néhány huszár érezhetett, akit kiválasztottak erre a szolgálatra! Összesen 100 lovas a négy ezredből álló hadosztályból! Nem véletlen, hogy még jelvényt is csináltattak maguknak: ők megmaradtak lovas katonának!

Mert hogy az 1. lovas hadosztály állományába huszár ezredek tartoztak: ezt jelképezi a magyar Szent Korona is a jelvény tetején. 

Sajnos, lent az 1-es számnál van egy kis sérülés, de azt hiszem ezzel együtt szép kis darabról van szó. 35x20 mm a mérete.

Vélhetően utólag fabrikált egyedi összeállítás.

EZ KITÜNTETÉS, VAGY SZUVENÍR?

A Nagy Háború folyamán Bécsben és Budapesten is bemutatták a frontélet "szépségeit" valamint a háborúban zsákmányolt ellenséges fegyvereket. Ezek a kiállítások nagyon látogatottak voltak és fontos szerepük volt a hátország háborús moráljának a fenntartásában. 

Egyszer, még kezdő gyűjtő koromban álmom volt kigyűjteni, de aztán más felé sodort az élet. Pár darabom volt csak, azokat idővel elcserélgettem. Ma reggel láttam ezt a fotót, gondoltam megosztom veletek. Azért, szívmelengető látvány! 

A kép forrása: Facebook.hu

Nekem valahogy úgy tűnik, hogy a honvéd gyalogezredek jelvényei inkább sima lemez kivételűek voltak, a közös ezredek esetében pedig talán több zománcozott darab fordúlt elő.