Amenyiben jól számolom, már több mint a fele megvan. 

A december két zászlócskát is hozott, a honvéd 18-as zászlócska csere volt (köszönöm itt is Miklós!) a közös 46. szegedi gyalogezred jelvénye pedig Bulgáriából érkezett haza. Utóbbinak a tűje sajnos törött.

Plakett és sapkajelvény változatban.

Nemrég került a kezembe egy sapkajelvény, mely az uralkodóház egy ritkán látható tagját, Auguszta főhercegnőt ábrázolja.

Az uralkodóház tagjai gyakran megjelennek sapkajelvényeken, főleg I.Ferenc József, majd annak halála után IV. Károly király, Frigyes főherceg, és más főhercegek is, de  Zita királynőn kívül eddig nem találkoztam az uralkodó ház női tagjainak képével sapkajelvényen.

Auguszta főhercegnő Ferenc József unokájaként és József Ágost főherceggel kötött házassága révén magyar királyi hercegné volt. A „magyar hadsegélyezés védőangyala” jelzőt a Nagy Háborúban tett szolgálataiért kapta: az első volt a főrangú hölgyek sorában, akik a klasszikus női szerepek egyikében, a jótékonysági tevékenységben teljesedtek ki 1914 és 1918 között. Az ő nevéhez fűződik a róla elnevezett Auguszta Gyorssegély-alap létrehozása és működtetése a világháború folyamán. Viselési fotót a sapkajelvényről még nem láttam, maga a jelvény is újdonság volt számomra.

A jelvény elkészítéséhez akár ez a fotó is szolgálhatott alapul:

A Nagy Háborúban a lovasság jelvényei mindig nagyon exkluzívak, szépek voltak. Kiváló minőség, színes zománcozás jellemezte a legtöbbet. Ilyen volt a 12. ulánus ezredé is. 

Az ezred maga is különleges, mert a Magyar Királyság területén toborozták a legénységét. A háromféle lovassági csapat közül a huszárok voltak a magyar fegyvernem. Dragonyosokat osztrákok és csehek adtak, az ulánusok legénysége galíciai lengyel és rutén volt. Két kivétel volt: két horvát nemzetiségű ulánus ezred, az ötös és a tizenkettes. 

Nagyon szép a bejegyzéshez használt fotó is: ulánus katona teljes menetfelszerelésel, lóháton. Netes letöltés. 

A császári és királyi 12. gyalogezred sapkajelvénye. Az ezred hajtókaszíne a barna volt, gomb színe sárga.

Ezredtörzs elhelyezése: Znaim, pótzászlóalj: Komárom.

Eleinte idegenkedtem tőle, talán a színe miatt, de végül mégis vonzott valahogy magához, így megkönyörültem rajta és magammal hoztam új otthonába. Nem lesz egyedül, talán idővel bővül is a család.

Egy Hadi ajtószög politikát követő átváltozásai.

A hétvégi találkozón kérdésként merült fel Gabesz előadása során a 13-as huszár jelvényen látható korona eredete. Ennek kapcsán végeztem némi háttérkutatást a címer elemeit illetően.

A címer – amely megegyezik az 1279-1876. között szakaszosan fennállt Jászkun Kerület (más néven Hármas Kerület) részére 1746.03.19-én Mária Terézia által adományozott, 1876-ig hivatalos címerrel - egyes alkotóelemei az idők során többféle kombinációban álltak használatban. A jelvény egyes elemeinek az alábbi megfejtését találtam. A pajzs alsó része kék mezőben egy fehér lovon ülő vitézt ábrázol, jobb kezében a Lehel kürttel, bal kezében pedig egy védőpajzzsal ábrázol. Ez a vitéz feje felett lévő három folyó a Jász-Nagykun-Szolnok megye három folyóját, a Tiszát, Zagyvát, és a Köröst jelenti. A vitéz a hajdani jászkun kerület jászsági részeinek szimbóluma. A kürtős jász lovas szerepeltetése a hősi múlt, a jász (jászkun) sajátos (kollektív nemesi) jogállás kifejezése, a közvetlenül az 1876. évi megyei címer pajzsára helyezett ötlombú koronával együtt. A felső részben a heraldikai jobb oldalon a volt Jászkun Kerületek címeréből álló fekete oroszlán, felette félholddal és csillaggal látható, amely 1725-től szimbolizálja a Nagykunságot. A bal oldalon látható gyalogos katona a Kiskunság jelképe 1746-tól. Középen a Pálffy-címer okozta a legtöbb fejtörést. A címer egyébként megegyezik a Pálffyakkal valószínűleg rokonságban álló Bakócz családéval. Az említett 1746-os címerben történő szerepeltetésének megértéséhez kissé bele kell tekintenünk a Jászkun Kerület történetébe. A török hódoltságot követően az eladósodott I. Lipót 1702. március 22-én heves tiltakozások ellenére, 85 négyszögmérföldnyi területükkel együtt eladta őket 500.000 forintért a gazdag német lovagrendnek. Ez – a jogállásukra mindig olya büszke kis- és nagykunoknak, jászoknak talán a legfájóbb seb volt. Gróf Pálffy Miklós nádor közbejárására 1731-ben a pesti rokkant katonák kórháza váltotta magához a Hármas Kerületet mint zálogot. 1745. május 6-án Mária Terézia aláírta a redemptióról szóló diplomát, amely visszaállította a szabad jászok és kunok örökös kiváltságait, azaz a szabad tisztviselő- és lelkészválasztást, a pallosjogot, a révtől, vámoktól és a földesúri szolgáltatásoktól való mentességet. Az erről aláírt aláírt diplomát gróf Pálffy János nádor (az említett Pálffy Miklós testvére) 1745. május 24-én Királyfalván kihirdette, majd július 12-én Jászberényben a Jászkun Kerület közgyűlése elé terjesztették.

Tehát a Pálffy család két tagja is fontos szerepet játszott abban, hogy a Hármas Kerület megszabadult a német lovagrend uralma alól. (Mellesleg Gróf Pálffy Miklós nádor a kunok bírája és a kunok kapitánya, míg gróf Pálffy János a kunok bírája címeket is viselte.) Címerük szerepeltetése valószínűleg ennek állít emléket. 

A kérdés ugyanaz, mitől lett ez a tarackos ezred tartalék? Kicsit bogarásztam az ezred történetét, és úgy láttam, hogy a Magyar Tüzér eléggé pontatlan, illetve sok adat és információ hiányzik az ismertetésekből, ami a tüzér egységek fejlődésének követéséhez kellene. Az például teljesen biztos, hogy az 55-ös számozású tarackos ezred (hogy eredetileg tartalék, vagy nem, azt nem tudni) nem 1917-ben alakult meg a könyv állításával ellentétben. Bizonyosan létezett már 1916-ban is, de lehet, hogy még korábban. A keveredést éppen ez a tartalék, nem tartalék megkülönböztetés is okozhatta, ami szerintem nem a tényleges állomány változása miatt következett be. Csak az elnevezés változott, az ezred nem. Szóval, itt is sok gondot okoz ez a fránya "tartalék" jelző, amit talán segítene feloldani, ha tudnánk, hogy mi a különbség a tartalék és a "rendes" egység között. 

A jelvény minden esetre nagyon szép.

Van egy talányos fityegő, amelyet a 29. gyalogezred (Nagybecskerek) 2. zászlóalja adományozott hosszú harctéri szolgálat elismerésére. Nem 6 hétről van szó, mint a Csapatkeresztnél, hanem 36 hónapról!!!

Nos ez szép és jó, bár más hasonló kitüntetés alapításáról nem tudok, illetve 36 hónapot aligha tudott sok harcos eltölteni a sorezredek bármelyikénél, tehát nem sok adományozás történt. 

Ami a leginkább talányos számomra, az az ezred nevéhez biggyesztett "tartalék" jelző. A 29 ugyanolyan sorezred volt, mint bármelyik másik, miért tartalék? 

Hátha most olvassa ezt valaki, akinek van valami elképzelése, ismerete erről. Korábban is kérdeztem már, de nem jöttünk rá a talányra.

M