A hétvégi találkozón kérdésként merült fel Gabesz előadása során a 13-as huszár jelvényen látható korona eredete. Ennek kapcsán végeztem némi háttérkutatást a címer elemeit illetően.

A címer – amely megegyezik az 1279-1876. között szakaszosan fennállt Jászkun Kerület (más néven Hármas Kerület) részére 1746.03.19-én Mária Terézia által adományozott, 1876-ig hivatalos címerrel - egyes alkotóelemei az idők során többféle kombinációban álltak használatban. A jelvény egyes elemeinek az alábbi megfejtését találtam. A pajzs alsó része kék mezőben egy fehér lovon ülő vitézt ábrázol, jobb kezében a Lehel kürttel, bal kezében pedig egy védőpajzzsal ábrázol. Ez a vitéz feje felett lévő három folyó a Jász-Nagykun-Szolnok megye három folyóját, a Tiszát, Zagyvát, és a Köröst jelenti. A vitéz a hajdani jászkun kerület jászsági részeinek szimbóluma. A kürtős jász lovas szerepeltetése a hősi múlt, a jász (jászkun) sajátos (kollektív nemesi) jogállás kifejezése, a közvetlenül az 1876. évi megyei címer pajzsára helyezett ötlombú koronával együtt. A felső részben a heraldikai jobb oldalon a volt Jászkun Kerületek címeréből álló fekete oroszlán, felette félholddal és csillaggal látható, amely 1725-től szimbolizálja a Nagykunságot. A bal oldalon látható gyalogos katona a Kiskunság jelképe 1746-tól. Középen a Pálffy-címer okozta a legtöbb fejtörést. A címer egyébként megegyezik a Pálffyakkal valószínűleg rokonságban álló Bakócz családéval. Az említett 1746-os címerben történő szerepeltetésének megértéséhez kissé bele kell tekintenünk a Jászkun Kerület történetébe. A török hódoltságot követően az eladósodott I. Lipót 1702. március 22-én heves tiltakozások ellenére, 85 négyszögmérföldnyi területükkel együtt eladta őket 500.000 forintért a gazdag német lovagrendnek. Ez – a jogállásukra mindig olya büszke kis- és nagykunoknak, jászoknak talán a legfájóbb seb volt. Gróf Pálffy Miklós nádor közbejárására 1731-ben a pesti rokkant katonák kórháza váltotta magához a Hármas Kerületet mint zálogot. 1745. május 6-án Mária Terézia aláírta a redemptióról szóló diplomát, amely visszaállította a szabad jászok és kunok örökös kiváltságait, azaz a szabad tisztviselő- és lelkészválasztást, a pallosjogot, a révtől, vámoktól és a földesúri szolgáltatásoktól való mentességet. Az erről aláírt aláírt diplomát gróf Pálffy János nádor (az említett Pálffy Miklós testvére) 1745. május 24-én Királyfalván kihirdette, majd július 12-én Jászberényben a Jászkun Kerület közgyűlése elé terjesztették.

Tehát a Pálffy család két tagja is fontos szerepet játszott abban, hogy a Hármas Kerület megszabadult a német lovagrend uralma alól. (Mellesleg Gróf Pálffy Miklós nádor a kunok bírája és a kunok kapitánya, míg gróf Pálffy János a kunok bírája címeket is viselte.) Címerük szerepeltetése valószínűleg ennek állít emléket. 

A kérdés ugyanaz, mitől lett ez a tarackos ezred tartalék? Kicsit bogarásztam az ezred történetét, és úgy láttam, hogy a Magyar Tüzér eléggé pontatlan, illetve sok adat és információ hiányzik az ismertetésekből, ami a tüzér egységek fejlődésének követéséhez kellene. Az például teljesen biztos, hogy az 55-ös számozású tarackos ezred (hogy eredetileg tartalék, vagy nem, azt nem tudni) nem 1917-ben alakult meg a könyv állításával ellentétben. Bizonyosan létezett már 1916-ban is, de lehet, hogy még korábban. A keveredést éppen ez a tartalék, nem tartalék megkülönböztetés is okozhatta, ami szerintem nem a tényleges állomány változása miatt következett be. Csak az elnevezés változott, az ezred nem. Szóval, itt is sok gondot okoz ez a fránya "tartalék" jelző, amit talán segítene feloldani, ha tudnánk, hogy mi a különbség a tartalék és a "rendes" egység között. 

A jelvény minden esetre nagyon szép.

Van egy talányos fityegő, amelyet a 29. gyalogezred (Nagybecskerek) 2. zászlóalja adományozott hosszú harctéri szolgálat elismerésére. Nem 6 hétről van szó, mint a Csapatkeresztnél, hanem 36 hónapról!!!

Nos ez szép és jó, bár más hasonló kitüntetés alapításáról nem tudok, illetve 36 hónapot aligha tudott sok harcos eltölteni a sorezredek bármelyikénél, tehát nem sok adományozás történt. 

Ami a leginkább talányos számomra, az az ezred nevéhez biggyesztett "tartalék" jelző. A 29 ugyanolyan sorezred volt, mint bármelyik másik, miért tartalék? 

Hátha most olvassa ezt valaki, akinek van valami elképzelése, ismerete erről. Korábban is kérdeztem már, de nem jöttünk rá a talányra.

M

"Sok mindenből kimaradtam", így gondoltam, hogy az új kedvenccel teszek fel egy ütősebb (igényesebb) posztot! D A zászló a lényeg, a többi a megszokott, talán a lap kicsit ritkább!

Ennyi honvéd gyalogezredet tudott annó Erdély kiállítani. Az utolsó hiányzó darabokat Laci barátomnak köszönhetem, örök hála érte!

Ezredtörzs és pótzászlóalj: Eszék. Kiegészítési területe:Verőce és Pozsega vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 16% magyar, német és egyéb, 84% horvát és szerb.

Ezredtörzs: Szabadka.

Pótzászlóalj: Szabadka.Kiegészítési területe: Bács-Bodrog vármegye.Nemzetiségi összetétele: 76% magyar, 20% szerb és horvát, 4% egyéb.

Bövebben itt olvasható a történetük:

https://nagyhaboru.blog.hu/2015/12/09/a_szabadkai_...

Zászlóaljak sorra (I.-III.): Dés / Beszterce / Zilah

Összetétele: magyar 20% és 80% román

Sajnos, sok félreértésre ad okot a budapesti 32-es gyalog ezreddel való keverése. Sokan a budapesti háziezredet gondolják honvéd ezrednek - hivatkoznak is rá, tévesen.

A közös 61-es és 62-es ezredek után most a 63-as ezred jelvényét kerestem elő, hogy megosszam a képtárban. Közben meglepetés ért, duplán van meg nálam. A cserebere rovatba a másik darabot fel is tettem, cserére. 

Az ezred:

Ezredtörzs és pótzászlóalj: Beszterce. 

Kiegészítési területe: Beszterce-Naszód és Szolnok-Doboka vármegyék.

Nemzetiségi összetétele: 27% magyar, német és egyéb, 73% román.

Az ezredről: (másik sapkejelvénye és emlékműve)

 https://kappenabzeichen.hu/63-gyalogezred/

Ezredtörzs és II.-III. zászlóalj: Kolozsvár, IV. zászlóalj: Marosvásárhely.

Kiegészítési területe: Kolozs, Maros-Torda vármegyék.

Nemzetiségi összetétele: 49% magyar, 46% román, 5% egyéb.