Ha még nem tartozol a tagjaink közé, akkor regisztrálj!
Elfelejtett jelszavad helyett itt kérhetsz újat.
Ha a fentiekkel kapcsolatban bármi kérdésed van vagy problémád merül fel írj nekünk!
Már régen nem ólomból készülnek, de mindig is divatban voltak a fém katonák. Ez is egy ilyen kis csoport. Akár játszani is lehet "velük", ha kitaláljátok, melyik hadsereg, milyen katonái láthatók az őszi hangulatú, de napfényes kompozícióban.
Külön kérdés lehet, hogy mik ezek, honnan származnak?
Halottak napja alkalmábol a győri nádorvárosi temetőben fotóztam a város egyik méltán híres emberének sirját, de neve országosan is ismert. Egyetemi tanár, feltaláló, királyi tanácsos, s nem utolsó sorban magas kitüntetést is viselt. Ő volt Jedlik Ányos.
A tegnap, Mindenszentekkor a krizbai temetőben fenyképeztem ezt a sírkövet.
A kérésem az volna a Tagtársak hoz, ha lehetséges, akkor keressük ki, hogy milyen "Koronás Érdemkereszttel" volt kitüntetve.
Erre a darabra most akadtam egy helyi lim-lom aukción. Igaz nem kitüntetés de remélem maradhat. Jelzett ezüst bár a tisztasági fokot nem jelölték. Első ránézésre mondhatnánk, hogy egy újabb nemzetiszocialista relikvia. De nem az! Ami elsőre szembeötlő ha megnézzük a beütéseket az az Ír Állam hitelesítő jegye. Utána jön egy stilizált "S" betű mely az 1913-as évet jelöli.
Gyártójel: w&w: Wakely&Wheeler, London
Tehát ez a darab Londonban készült majd exportálták Írországba 1913-ban, majd ott kerlt értékesítésre. Akkor még más volt a jelentése a horogkeresztnek.
Részlet Nemere István Ferenc József magánélete című 2015-ben megjelent könyvéből. Csak, hogy tudjátok a hobbink nem más mint "az óvodások szellemi szintjére emlékeztető ragaszkodás." Számomra egyébként rejtély, hogy a szerző hogyan tud hosszú évtizedek óta akár évente több könyvet is kiadatni, bármilyen témában.
Az alábbi pecsétet az egyik 2. Vh-s Japán medálom dobozának belső felén fedeztem fel és utána jártam egy kicsit a mikéntjének.
Ez az úgynevezett "Hanko" pecsét.
Japánban a "Hanko" bélyegző aláírásként szolgált ahelyett, hogy egyszerűen újra és újra aláírta volna az adott illető a nevét. Japánban egyszerűsítették a dolgot és csak a pecsétet nyomták a dokumentumra. A "Hanko" eredete messzire nyúlik vissza Japán történetébe.
A japán kormányhatóságok a nyolcadik évszázad körüli hivatalos dokumentációhoz kezdték használni ezeket a bélyegzőket, magas rangú tisztviselők, sőt a szamurájok is használták az évszázadok során. Az Edo időszakban (1603-1868) a kereskedők és a gazdák között is gyakori volt. A hanko bélyegző a végleges formáját a Meiji-korszak (1868-1912) idején érte el. Az 1870-es évek elején a kormány olyan törvényt fogadott el, amely előírta, hogy minden ember regisztrálja a személyes hanko-ját, amelyet fontos jogi és személyes dokumentumokhoz használnak.
A "Kesztölci Köztársaságról" szóló Youtube-os dokumentumfilmben szúrta ki egy barátom ezt a fotót.
A kép Simonek Lukácsot, a kesztölciek egyik vezetőjét ábrázolja a II. világháborúban. Az úr nevére nincs találat a Honvédségi Közlönyben.
